II, Theaterstücke 5, Liebelei. Schauspiel in drei Akten, Seite 813

Liebele
5. S
box 11/3
erövel hatottak. A közönsdg lele
s a végen Medgyaszax Vilma nevfnck emle¬
getésével s an ö fäitékának hatisa alatt oszlott szét.
A müvésznó teljesen meghöditotta a Nemzeti Szin¬
bäz disztingvält publikumät, amely azzal az érzés¬
sel tävozott a szinhäzböl, hogr egy nagy talentum
bemutatkozäsänak volt itt tanuja az este. Az elst
két felvondsban alakitäsának minucziózus finomsá¬
gaival kôtötte le nz erdeklödést, a harmadikban pe
dig olyan akczentusokat hallottunk töle, amelye
belemarkoltak a szivelkbe az igazsäg erejével he
tottak. Sziv, erö és szenvedély volt a játékäbar
Kétségtelen, hogy Medgyaszay Vilna
legértékesebb drämai tehetségek közül val
Jätékáèrt tegnap több izben nyilt szini tapssal is n
talmaztäk s különösen hatalmas tapsot kapott &
elsö felvonásban mély költöiséggel énekelt Schi
mann-daláert. Vele egysorban ünnepelte tegnap
közönség Ujházi Edét, akit régôta nem volt a
kalma lätnia uj szerepben. Mär megielenése
kor perczekig tartó tüntetésszerü 6väczióva
köszöntötték s a taps orkánszerüen megismétlödöl
minden jelenése utén. Az öreg Weiring, amelye
a (Szerelmeskedéso-ben játszik, méltän sorakozik:
Mester többi nagy és mindenki elött emlékezete
alakitäsaihoz. Minden szava és mozdulata csup
nemes egyszerüsen, szintiszta igazsäg. Maga ez a:
egy alakitäs megérdemli a Szerelmeskedése mü
soron tartäsät. Nagy sikere volt tegnap Dezsd
Józsefnek is, aki meleg kedélylyel, # gvon kedve
sen jätszotta Theodort. Ez a szeretetreméltó ezi¬
nész rég jätszott egyénissginek ennyire megfelelt
szerepet. Ugyanilyen diesérettel illethetjük Viz¬
vári Mariska asszonyt is, aki szinte meglepetés
keltett lélekböl fakadt meleg humordval. A fiats
Mészáros Alajosnak okos, szép beizédjét, köz
vetlenségét dicserhetjük, bär ilyen nagylélekzet
szerephen még nem tudja tartösan lekötni az &#
deklödést, de bizväst Kimondhatiuk, hogy nagyo
akczeptälilis volt. Gyenesnek kisebb szerep 1t

toit, unden der Sude birter Vondsoiefel., tolenzs¬
tesen raizolt meg. Keczeri Irén asszony a nyel¬
ves, de jólelkü esszonysäg hangjät pompäsan elta¬
lälta. A darab sikere a harmadik felvondsban kul¬
minält, de a többi felvondsok utän is sokszor 826-
litotta szinpadra a közönség tapsa a szereplöket s
még az elöadás végén is sokáig hangzott a taps. A
közönség a jelenvolt szerzôt, Schnitzler Ar¬
thurt is lätni kivänta, aki Medgyaszay Vilma
68 a Mester karján jelent meg a szinen, hogy meg¬
köszönje a tapsokat.
Végül még egyet. Altalänosan feltünt a forditäs
silánysäga. Ezt valami Révész Ferancz nevü ur
végezte, aki — mint halljuk — az Orszägos Szi¬
nészegyesület hivatalnoka. Hogy jut ez a kevéssé
brästudó ember ahhoz, hogy a Nemzeti Szinhäz szä¬
mära szindarabot forditson? Mondják — és mäs¬
képp nem is tudnök elképzelni, — hogy Révész
Ferencz a maga szämära megszerezte Schnitzler
darabjának kizärólagos forditäsi jogät, amit szi¬
nészegyesületi hivatalnok létére könnyü szerrel el¬
érhetett. A Nemzeti Szinhäz pedig, melynek a da¬
rab kellett, kénytelen volt ezt a forditäst eifogadni
s türni a rossz forditäs minden ätkät, bárha He¬
vesi Sändor rendezö — mint értesülünk —
mennyire lehetséges volt, ugyancsak megkorrigälta
Révész ur stilusgyakorlatät. De mégis ugy véljük,
a Nemzeti Szinhäznak nem szabad és semmiféle
mäs szinhäznak sem lehet ilyen kényszerhelyzetbs
kerülnie, föképp a Szinészegyesület részéröl, amely
tudvalevöleg szindarab-közvetitö irodät is föntart.)
Ajánljuk különben ezt a dolgot a szerzök egyesü¬

letének is különös figyelmébs.