II, Theaterstücke 5, Liebelei. Schauspiel in drei Akten, Seite 826

Liebele
5. Li#e1 box 11/3
A „Liebelei“t is ilyen uj darabnak lättuk iaz egyszerü történet embereiböl s a szerepe¬
bskedés.
Ma is ilvennek tartom. Az uj mürészet java¬
ket rosszul jätszottäk. A darabot kiforgat¬
täk mivoltäböl. Az erzelgös emberek kis ve¬
mühelyéböl valö. Az uj mürész pedig uj möd¬
fölvondsu szinmürének be¬
szert követ. A remneket mär nem kalapalja, ha¬
risztikus drämäjät erzelgös szinmüvé puhitot¬
Seinhdaban.
täk. Magät Schnitzlert is érzelgös mesemondövä
nem galvanoplasztikusan késziti. Az élet kom¬
plikältsäga fölolvad a müvészet egyszerüségé¬
valamikor hires ezin¬
tették meg. A kispolgärok äbräzolöjät kispolgäri
ben s azutän kivälik az oldatböl és milvészi
festövé degradältäk. Olyannà, aki kinvalja a
äma. „Valamikor“ öta
képéit s a festékét a maga 8 közönsége könyei¬
t el. Kevés esztendö.
formäkba raködik. Nem kell hozzä egycb, esakis
ben higitja föl. Kotzebue könyeit sirtuk, ami¬
i, falänksäg ideje. Mo¬
az az oldat s egy kis villämos fluidum. Vagy
kor Schnitzler iränt igazán megilletödhettünk
mondjuk a fluidum-elmélet tagadói kedvéèrt
ön värtuk az usakat, e
volna. Azok pedig, aki a mai est erzelgésen mu¬
hogv villämos energia, Vannak, akik azt, amit
k öket. Hol elevenen,
latwän, a dräma Erzelgését csufoljäk, vegvék tu¬
letärgyaltuk öket. Mär
az energia mär a minap förmält, eemmibe se
lelkesedtünk is ertük.
domäsul, hogv erzelgés igenis van s hogy mint
veszik. Fitymälva tegnapi fluidum, tegnapi
életjelenség erdemes rä, hogy az irodalom tär¬
mikor gunyolódhatunk
energia, tegnapi müvének mondjäk. En Iste¬
Amikor elméskedhe¬
gyul fogadja. Az érzelgés az életben irányitö
nem, hiszen az a tegnap a mi modernségünk
elem. de ne legyen a müvészetben alkotö elem.
Evciböl valö! Hanem az igazi modern nem bo¬
lern, aki ma nem csu¬
Vannak erzelgös emberek, de az äbräzoläsuk ne
Gsntja meg a minapi szépségnek, hogy kedrét
neg tegnap örült. De
legven syentimentälis. Az érzelgés természetes
lelte benne. Es elöveszi a bélyegzöjét, a leg¬
bam örülmi tudott teg¬
abräzoläsa és a természet örzelgös äbräzs¬
töbhnek egyedülvalö eszkörét-, es ränyomja a
néhäny lusztrumon be¬

szegénv mimapi szépségre. Räsüti, hogy „el¬
Jäsa közt nagy
a kulönbség. Amazt a
Epséges fiatalsägunk
71
modernség müvészetnek vallja, emezt a mo¬
avult.“ Szinte hallom a bélyerzök kalapäläsät
is. Schnitzler „Lie¬
es lätom a „Liebelei“ on keresztül-kasul ränyom¬
dernséggel még az a hires tétel se fogadtatja el
Et 6s akkor örültünk
tatva a bélyeget. Nem ärt meg neki. A költö
hogy nrimden müalkotäs a müvéez temperamen¬
k az „uj drämät“ ke¬
tumän ät lätott darab természet. Még az uj ro¬
költ, a bélyegzö bélvegez. Egysverü tömondatok
tuj, mert megint jo.
ezek, de nagvon komplikält folyamatok leiräsai.
mantizmussal sem fogadtatja el, amelv most
koltunk érvényesül ben¬
A „Liebelei“ tchät sok esztendö multän
blultsäga es összetett¬
terjesztgeti lombjät, még mielött gyökereivel
T.
került a Nemzeti Szinhäzba. Azôta Sehnitzler
belefogözott volna a foldbe. Ez az uj roman¬
erszerüsitre nyilvänul
tizmus az érresnek nem a lägtultsäcäba, ha¬
hol finomodott, hol egeszerübh lett. Mög
gnapelôtt és mégazelött.
nem a kihegvezettségébe kapaszkodik, Szenzä¬
tartalmasabb is lett. Majd valamikor. év¬
rüséeben a mi proble¬
cióit nem könvükbe füröszti, hanem azokra :
tizedck mulva, az 6 kéöbbi ezindarab¬
lemäink ugy jelentkoz¬
hegvekre türdeli.
jai is sorra kerülnek. Akkor talin majd joblan
k lehetünk. Elvonultat-
Schnitzler emberei jörészt a kispolgär
jätszük öket, mint ma a „Szerelmeskedés“-t.
s hogy szemlét tartunk
Ma nagy, összetett szinpadi drämät esinältak
a fiatalsäg erzelgésének vilägüböl valök. Részint
ük vetjük magunkat.
az életböleseséggel, részint az élet kegyetlensé¬
az egyszerü ezinmüböl. Nagyszerü szerepcket
envedve, boldogan biza¬
gével kerülnek össze. Amazzal a tengödés or¬
sajtoltak ki az egyszerü emberek történetéböl e
luziökat siratvan.

Mai szämunk 28 oldal.


L
2
2