II, Theaterstücke 5, Liebelei. Schauspiel in drei Akten, Seite 1916

box 13/6
Liebelei
e e e e hteteerser.
GP
„OBSERVER'
I. österr. behördl. konzessioniertes
Unternehmen für Zeitungs-Ausschnitte
WIEN, I., WOLLZEILE 11
TELEPHON R-23-0-43
Ausschnitt aus:
Pesie Lioyd, Büdaoser
vom:
2 AUG. 334
Abendblatt
Die erste Novität des Hauptstädtischen Operetten¬
theaters. Die Operette „Liebelei“ von Oskar Strous wird
die erste Novität des Hauptstädlischen Operettentheaters
sein. Das Textbuch ist eine Umarbeilung des berühmten
Schauspiels „Liebelei“ von Aulur Schnitzler.
934
— A. AUG.
Nens ischer
GPATIS
Aus Budapest wird uns berichtet: Als erste Herbst¬
novität der Hauptstädtischen Operntheater wird Oskar Straus'
neuestes Werk „Liebelei“ aufgeführt werden, das bekanntlich
frei nach Schnitzleis-gleichnamigem Drama geschrieben wurde.
N
Prager Presse Prag
25. AUG.
X Schnitzlers „Liebelei“ wird in der Wiener
Bearbeitung als Singspiel mit der Musik von
Oskar Straus in Budapest (Fövárosi Operett¬
szinhäz) zurn Saisonbeginn in Szene gehen.
A• Est—
Lap: -
Megielent:—
Mièrt nem adjält eis
Béesben a Straus-féte
„Lesbekei““ -onerettet?
e Eg iehirül adta annakidejen,
hogy Sehtziteler Artur „Liebeleis ci¬
mü hirs Grámàjaböl operêtt Féseült,
amelyd ###-Varäzskeringög szerzöje,
Strausf Oezkär zenésitett meg és a
bécsi Raimund-ssinhdz igazgatói sze¬
reztek meg elöadäsra kurdesonzi u3¬
donsdgul.
A -Liebeleic-opereft négy szöveg¬
irója: Herczeg Géza. Paul Knepler
Löhner-Beda é8 Saltenburg, a volt
berlini igazgaté ügy készitették el
sck képben a librettôt, hogy Schnitz¬
ler tragikus végür eselekményennem
végzödik ugyan halallal, de happy
end-del sem. Most, amikor mär ké¬
szülni kellett volna az operetire, ép¬
pen emiatt öszekülönböstek a 3ser¬
zük a seinhdezel: a Raimünd-szinház
lemondott a -Liebeleis elöaddsdröl es
a szerzök minden valöszinüseg sze¬
rint pörölnt fognak.
Hock és Barndy, a Raimund-szinhäz
két igazgatöja ugyanis azt kivänta a
szerzöktöl, hogy pdltoztassdl meg a
mesét és a boldogtalan bédes. länykac
története végzödjék happu end-del. A
szerzök egyrészt elvi okokböl, mas¬
részt azèrt, mert darabjukat Kopen¬
hdgäban mär bemutattäk jó neggel
és egy sereg hozzätoldott vig jelenet¬
tel, de minden siker nélkül, ellen¬
szegültek az igazgatök kivänsägänak,
mire azok kijelentették. hogy. akkor
nem adjdk elö az operettet.
A#pärxel fenyegetö konfliktusnak
még egy oka van: 42 hogy d’ darab¬
ban M, osztrak vn zerint
nem szabad szerepettetni käborit
elötti oszträk uniformisokat, mär pe¬
dig ezek nélkül az operett több. képé¬
nek nem lehet igazi zbékebelig han¬
gulatot adni.